Egyek Nagyközség

Keresés
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Frissítve: 2014.10.18.

 

Fekvése

 
Polgármesteri Hivatal

Ügyfélfogadási idő

Hétfő: 8:00-12:00
Kedd: ügyfélfogadás
...........nincs
Szerda: 8:00-12:00;
...........13:00-16:00
Csütörtök: 8:00-12:00
Péntek: ügyfélfogadás
..............nincs

Elérhetőségek

Cím:
4069. Egyek
Fő u. 3.

Tel.:
+36-52-378-680
+36-52-378-028
Fax:
+36-52-378-028

E-mail:
egyek.polghiv@bicomix.hu

Szeptember
Rendőrség


Egyeki Rendőrörs

Hétfő-Péntek:
8:00-16:00

Cím:
4069.Egyek
Óvoda u. 2.

Tel.:
+36-52-378-177

Balmazújvárosi
Rendőrkapitányság


Tel.: +36-52-370-013
(éjjel-nappal hívható)

107

Egyek Hajdú- Bihar megye legnyugatibb települése, a Hortobágy nyugati szélén, Jász - Nagykun Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék találkozási pontján fekszik. Külterületi határvonala egyúttal a Hortobágy délnyugati pereme. A 33-as főútról - a Patkós Csárdánál - a 3315-ös útra térve lehet elérni. Debrecentől 78 km távolságra van. Vasúton a MÁV Füzesabony-Debrecen, 108. számú, egyvágányú, nem villamosított, mellékvonalán közelíthető meg. A település közigazgatási területe 10077 ha. Központi belterülete 402 ha. Külterületi lakott része: Ohat, valamint egyéb belterület: Félhalom, Telekháza.

A község 1970. július 1.-től viseli a nagyközségi címet.


Földrajz és természeti adottságok


Egyek közigazgatási határa a Közép-Tiszavidék mindhárom szubrégiójának területéből magáénak mondhat egy kis részt. Délnyugati része a Nagykunsághoz tartozó Tiszafüred Kunhegyes síkhoz sorolható, kisebbik nyugati része a belterülettel együtt a Tisza völgye területére esik, keleten és délen pedig a Hortobágy található. Domborzatát tekintve a terület alacsony ártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak a községtől keletre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és kunhalmok emelkednek ki. Felszínén különböző pleisztocén és holocén üledékekkel találkozhatunk, melyek közül a felső-pleisztocén futóhomok a legidősebb. Ez a település környékének egyetlen említésre méltó hasznosítható nyersanyaga. A terület nagy részét pleisztocén iszapos lösz fedi, mely a korábban erre tartó, az Északi-középhegység felől délre futó Ős - Sajó - Hernád által épített hordalékkúpra települt. A homokos üledékek képződési ideje kb. 27000 - 20000 évvel ezelőttre tehető, az Ős - Sajó - Hernád hordalékkúpjából kifújt homokból keletkeztek. Korábban nagyobb területet is borítottak, de a kb. 20000 éve megjelenő Tisza formák nagy részét elpusztította. A Tisza felé eső részen fiatal, újholocén öntésképződmények (iszap és agyag) uralkodnak. A terület domborzatának jellegzetes színfoltja a rengeteg kunhalom (pl. Cseppentő-, Tökös-, Kis-szék-, Nagy-szék-, Görbeszék-, Gyenge-, Földvár-, Kétöklű halom), melyek egykori temetkezési helyek, vagy őrdombok maradványai. Talajai földtani képződményeihez hasonló változatosságot mutatnak. A Tisza közelében fiatal, nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok, réti talajok és szolonyeces réti talajok találhatók, keletebbre nagy területet borítanak a szikes talajokhoz tartozó-, gyenge termőképességű sztyeppesedő réti szolonyecek, foltokban előfordulnak a szántóföldi művelésre alkalmatlan réti szolonyecek is. Legkedvezőbb tulajdonságúak, de kis területet borítanak a délkeleten előforduló, alföldi mészlepedékes csernozjomok. Északon a Tisza a község közigazgatási határán folyik, keleten a Nyugati-főcsatorna, középen az Árkus-ér szeli át a területet. Mesterséges halastavak a területen a Vidi-laposi-tó és a Derzsi - tavak. A talajvíz mélysége a külterületen 0 - 4 m közötti, míg a belterületen 1 - 6 m. Területén egy 76 °C hévizes kút található. A terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidékének Tiszántúli flórajárásához tartozik. Potenciális növénytársulásai sokfélék voltak. A Tisza alacsony ártereit bokorfüzesek és puhafaligetek, a magas ártereket tölgy-kőris-szil ligetek borították.

A homokterületeken homoki tölgyesek komplexe, a szikes területeken sziki tölgyesek, sziki erőspuszta-rétek és sziki gyepek voltak jellemzők.  Egyek közigazgatási területén belül ma három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (TVT) északi része (Csattag), az Ohat-erdő TVT nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő TVT kisebbik része.

A pusztakócsi mocsarak annak az egykor egységes mocsárvilágnak a része, amelyet a Tisza áradásai után a mélyedésekben visszamaradt víz éltetett. A Tisza szabályozásával a mocsarak fenntartó áradások megszűntek, a terület kiszáradásnak indul, a mocsarak feldarabolódtak. A megmaradt ágak 1973 óta állnak védelem alatt. A mocsári növénytársulások mellett nedves rétek, szikes legelők, löszgyepek és tölgyes facsoportok is találhatók itt. Kedvező fészkelési lehetőséget nyújtva több ritka madárfajnak. A fészkelő madárfajok között megtalálható a bölömbika, nagy kócsag, vörös gém, fehér gólya, kanalas gém, cigányréce, a barna és a hamvas rétihéja, a kékvércse, kis vízicsibe, szerecsensirály, küszvágó csér, fülemüle, estike. Ősszel előfordul batla is, télen réti-sasok telelnek át.

Kanalasgém
Barna rétihéja
Kékvércse
 

Az átvágott Tisza-kanyar helyén keletkezett a Göbe-morotva, mely természetes állapotban megőrződött hullámtéri erdői miatt 1982 óta védett. Növénytársulásai nagyon változatosak. A morotva vizének felszínén található úszó hínártól, a part alacsonyabb részein előforduló bokorfüzeseken át, a magasabban fekvő fűz-nyár ligeterdőkig megtalálhatóak az ártéri növénytársulások, ezek mellett a változatos vízellátottság következtében mocsári, réti, lösz-háti és homoki társulások is vannak.
Védett növény a debreceni torma, a tiszaparti margitvirág, a csomorika és a nyári tőzike. Több védett madárfaj is fészkel itt, pl. a szalakóta, a kis kócsag és a bakcsó. Téli kóborlásuk során elvetődik ide a rétisas, a darázsölyv, a békászó sas, a hamvas és a kékes rétihéja is.

 
Szalakóta
Kis kócsag
 

Az Ohati-erdő kisebb része 1950 óta, teljes egészében 1973 óta áll védelem alatt.   
Dr. Homoki-Nagy István filmje óta mint a "kékvércsék erdeje" ismert. A sziki tölgyesek egyik utolsó képviselője, mélyebb részein tölgy-kőris-szil liget maradványaival. Az erdő mellett nádas, mocsaras foltok, sziki magaskórós tisztások is megtalálhatók. Állatvilága is gazdag, számos ragadozó madár megtalálható: kékvércse, darázsölyv, barna kánya. Téli vendégként itt is előfordul a rétisas. Védett madara még a szalakóta és a szürke küllő is.
Az emlősök közül gyakori a nyest és a borz. Kisemlősei között található a törpeegér és a mogyorós pele. Védett lepkefajai a sziki ürömbagoly és a nagy sziki bagolylepke. A terület fokozott védelem alatt áll, csak engedéllyel látogatható.


 
 
Egyek címere
 

Egyek címerképe a jobbágyfalvak és mezővárosok szokásos szimbólumát, az ekevasat emelte központi jelképpé. Az egyek címer általunk legrégebbről ismert változata egy 1760-ban készült pecsétnyomó lenyomatáról ismert. Körirata: EGYEK HELYSÉGE PECSÉTYE 1760. A címerképe a következő. A pecsétmezőben indás dísszel, mintegy pajzstartóként alkalmazva, élével heraldikailag balra néző ekevas, felette ötágú korona, középen kettős kereszttel díszítve. A kereszt megjelenítése nyilvánvaló utalás a protestánsok helyére telepedő katolikus közösségre. A következő címeres pecsétnyomó évszám nélküli, de egy 1846-ban kelt iratról ismert, s valószínűen a 19. század első évtizedeiben készülhetett. Körirata: EGYEK H PECSETY. Azaz Egyek helység pecsétje. Címerképe élével heraldikailag jobbra néző ekevasat mutat. Hajdú vármegye szecessziós stílusban épült közgyűlési termének falán Egyek címerét a következőképpen ábrázolták. Zöld színű pajzsban, élével heradikailag balra fordított ezüst színű ekevas látható, két oldalán alul egymással szárával összeérő arany búzakalász körülvéve. Ezt a változatot tekintjük ma is Egyek hiteles címerének.


Infrastruktúra


A településen működik napközi otthonos óvoda, általános iskola, könyvtár és művelődési ház, részben önálló intézményként. Az általános iskola és az óvoda a Római Katolikus Egyház fenntartása alatt működik.
A településen van egészségház, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, idősek napközi otthona, gyógyszertár, mentőállomás és tűzoltóság.
A lakások száma 2490 darab, melynek 99 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott (a vezetékhálózat kiépítettsége 100 %-os), a szennyvízcsatorna-hálózat a lakások 75%-a előtt van kiépítve. A vezetékes gáz kiépítettsége 100 %-os. Telefonnal 1251 lakás rendelkezik, helyi kábeltelevíziós-hálózat is működik. Egyeken a burkolt utak aránya - az összes belterületi úthálózatban - 51,3 %-os.


Gazdasági élet


A mezőgazdasági termelés változó minőségű talajon folyik, melyek művelési ágai az adott termőföld minőségéhez alkalmazkodnak. Viszonylag magas viszont a közigazgatási területen lévő halastavak és nádasok aránya. Egyek mezőgazdaságának fontos tényezője a baromfi-tenyésztés.  A nádfeldolgozás termékei is állandó piacra számíthatnak, a stabil külföldi piac miatt a betakarítási időszakban az egyéni vállalkozóknak magas jövedelmet nyújt.
A legjelentősebb munkalehetőségek a községben az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet (ÁFÉSZ), valamint  MEDICOR Kéziműszer ZRT. A Tiszató uszodatechnika Kft.  a DEBMUT Rt.  a Szigethát Kft.  a REÁL élelmiszerüzlet.  A foglalkoztatást tekintve kiemelkedő az Önkormányzat és az Egyeki Szöghatár Nonprofit Kft., valamint a nádfeldolgozásban történő foglalkoztatás.

A Mozgáskorlátozottak PIREMON Kisvállalata révén a csökkent munkaképességűeknek van lehetősége munkát vállalni.


Népesség, munkanélküliség


Az állandó népesség: 5504fő (2012.január 1-i állapot)

A munkanélküliek száma 718 fő, a település munkanélküliségi mutatója 20,64 %. (2013. január 1-i állapot)

 

 
 
 
 
 
 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz