|
 Megújult iskolánk!
Polgármesteri köszöntő!
 Egyek Nagyközség 5900 lakója nevében tisztelettel köszöntöm a világháló látogatóit, s kérem hogy néhány pillanatig időzzönek el honlapunkon. Egyek, mely a bronzkor óta lakott hely, Hajdú – Bihar megye legnyugatibb települése, a Tisza mellett fekszik.Településünk bizonyára, nem szebb, talán nem is érdekesebb egyéb térségek településeinél, de mégis különbözik, mert sajátos világában fellelhető a vidéki egyszerűség és az emberség. Elfogult őszinteséggel ajánlom, hogy közösségünket a valóságban is ismerje meg, fedezze fel a Tisza-völgy természeti szépségeit, a pusztai szelek simogató levegőjét. Itt találkozik egymással a Tisza-tó pezsgő vízi világa és a Hortobágyi puszta szikkadt keménysége, mely Európa legnagyobb kiterjedésű épen maradt nyílt legelő pusztájaként, a szinte érintetlen szépségű ősi növényvilággal ma is vonzó az érdeklődő turisták számára. Ajánlom, hogy látogassanak el hozzánk, fedezzék fel eme csendes, nyugodt és szorgalmas nép által alkotott közösség életét.
Várja érdeklődésüket Egyek Nagyközség!
Tisztelettel:
Szincsák Ferenc
polgármester
FEKVÉSE
Egyek Nagyközség 5844 lakosú (2006.01.01.) település Hajdú-Bihar megyében. A megye legnyugatibb településeként határos Jász-Nagykun-Szolnok megyével valamint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. Térségi szerepét erősíti a 3 szomszédos megyéhez való kapcsolódása. 3 km-re halad el a településtől a 33-as számú főút -a Patkós Csárdánál-, mely igen fontos útvonal Debrecen és Füzesabony között a közlekedést tekintve. A megyeszékhelytől Debrecentől 60 km távolságra van. Vasúton a MÁV Füzesabony-Debrecen, 108. számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonalán közelíthető meg.
Egyek központi belterületén túl közigazgatásilag hozzá tartozik Félhalom, Telekháza mint egyéb belterület és Ohat mint külterületi lakott hely. Telekháza 7 km-re, Félhalom 5 km-re, Ohat pedig 12 km-re van a központi belterülettől s a feladatokat mindezen területeken el kell látni. A település központi belterületétől (402ha) különálló külterületi (10.077ha) lakott részei: Félhalom(192fő), Ohat(105fő), Telekháza(646fő). Ezen településrészekről a lakosok Egyekre ingáznak akár dolgozni, akár mindennapi teendőiket intézni vagy vásárolni.
Egyek a Nagyközségi címet 1970 július 01-ével kapta.
FÖLDRAJZ, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK
Egyek közigazgatási határa a Közép-Tiszavidék mindhárom szubrégiójának területéből magáénak mondhat egy kis részt. Nagyobbik része (és a belterület is) a Nagykunsághoz tartozó Tiszafüred-Kunhegyes síkhoz sorolható, kisebbik nyugati része a Borsodi-ártér területére esik, keleten pedig a Hortobágy legnyugatibb sarka található. Domborzatát tekintve a terület alacsonyártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak a községtől keletre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és a kunhalmok emelkednek ki. Felszínén különböző pleisztocén és holocén üledékekkel találkozhatunk, melyek közül a felső-pleisztocén futóhomok a legidősebb. Ez a település környékének egyetlen említésre méltó hasznosítható nyersanyaga. A terület nagy részét pleisztocén iszapos lösz fedi, mely a korábban erre tartó, az Északi-középhegység felől délre futó Ős-Sajó-Hernád által épített hordalékkúpra települt. A homokos üledékek képződési ideje kb. 27.000-20.000 évvel ezelőttre tehető, az Ős-Sajó-Hernád hordalékkúpjából kifújt homokból keletkeztek. Korábban nagyobb területet is borítottak, de a kb. 20.000 éve megjelenő Tisza formák nagy részét elpusztította. A Tisza felé eső részen fiatal, újholocén öntésképződmények (iszap és anyag) uralkodnak. A terület domborzatának jellegzetes színfoltja a rengeteg kunhalom (pl. Cseppentő-, Tökös-, Kis-szék-, Nagy-szék-, Görbeszék-, Gyenge-, Földvár-, Kétöklűhalom), melyek egykori temetkezési helyek, vagy őrdombok maradványai.
Talajai földtani képződményeihez hasonló változatosságot mutatnak. A Tisza közelében fiatal, nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok, réti talajok és szolonyeces réti talajok találhatók, keletebbre nagy területet borítanak a szikes talajokhoz tartozó, gyenge termőképességű sztyeppesedő réti szolonyecek, foltokban előfordulnak a szántóföldi művelésre alkalmatlan réti szolonyecek is. Legkedvezőbb tulajdonságúak, de kis területet borítanak a délkeleten előforduló, alföldi mészlepedékes cserzjomok.
Nyugaton a Tisza a község közigazgatási határán folyik, keleten a Nyugati-főcsatorna, középen az Árkus-ér szeli át a területet. Mesterséges halastavak a területen a Vidi-laposi-tó és a Derzsi-tavak. A talajvíz mélysége 2-4 m közötti. Területén egy 76oC-os, hévizes kút találtható.
A terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidékének Tiszántúli flórajárásához tartozik. Potenciális növénytársulásai sokfélék voltak. A Tisza alacsony ártereit bokorfüzesek és puhafaligetek, a magas ártereket tölgy-kőrösszil ligetek borították.
A homokterületeken homoki tölgyesek komplexe, a szikes területeken sziki tölgyesek, sziki erőspuszta-rétek és sziki gyepek voltak jellemzők. Egyek közigazgatási területén belül ma három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (TVT) északi része (Csattag), az Ohat-erdő TVT nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő TVT kisebbik része.
A pusztakócsi mocsarak annak az egykor egységes mocsárvilágnak a része, amelyet a Tisza áradásai után a mélyedésekben visszamaradt víz éltetett. A Tisza szabályozásával a mocsarak fenntartó áradások megszűntek, a terület kiszáradásnak indul, a mocsarak feldarabolódtak. A megmaradt ágak 1973 óta állnak védelem alatt. A mocsári növénytársulások mellett nedves rétek, szikes legelők, löszgyepek és tölgyes facsoportok is találhatók itt. Kedvező fészkelési lehetőséget nyújtva több ritka madárfajnak. A fészkelő madárfajok között megtalálható a bölömbika, nagy kócsag, vörös gém, fehér gólya, kanalasgém, cigányréce, a barna és a hamvas rétihéja, a kékvércse, kis vízicsibe, szerecsensirály, küszvágó csér, fülemülesitke. Ősszel előfordul batla is, télen rétisasok telelnek át.
  
Kanalasgém Barnarétihéja Kékvércse
Az átvágott Tisza-kanyar helyén keletkezett a Göbe-morotva, mely természetes állapotban megőrződött hullámtéri erdői miatt 1982 óta védett. Növénytársulásai nagyon változatosak. A morotva vizének felszínén található úszó hínártól, a part alacsonyabb részein előforduló bokorfüzeseken át, a magasabban fekvő fűznyár ligeterdőkig megtalálhatóak az ártéri növénytársulások, ezek mellett a változatos vízellátottság következtében mocsári, réti, löszháti és homoki társulások is vannak Védett növény a debreceni torma, a tiszaparti margitvirág, a csomorika és a nyári tőzike. Több védett madárfaj is fészkel itt, pl. a szalakóta, a kis kócsag és a bakcsó. Téli kóborlásuk során elvetődik ide a rétisas, a darázsölyv, a békászó sas, a hamvas és a kékes rétihéja is.
 
Szalakóta Kis kócsag
Az Ohati-erdő kisebb része 1950 óta, teljes egészében 1973 óta áll védelem alatt. HomokiNagy István filmje óta mint a "kékvércsék erdeje" ismert. A sziki tölgyesek egyik utolsó képviselője, mélyebb részein tölgy-kőris-szil liget maradványaival. Az erdő mellett nádas, mocsaras foltok, sziki magaskórós tisztások is megtalálhatók itt. Állatvilága is gazdag, számos ragadozó madár megtalálható: kékvércse, darázsölyv, barna kánya. Téli vendégként itt is előfordul a rétisas. Védett madara még a szalakóta és a szürke küllő is. Az emlősök közül ritkán előfordul a vadmacska, gyakori viszont a nyest és a borz. Kisemlősei között található a törpeegér és a mogyorós pele. Védett lepkefajai a sziki ürömbagoly és a nagy sziki-bagolylepke. A terület fokozott védelem alatt áll, csak engedéllyel látogatható.
Egyek címere
Egyek címerképe a jobbágyfalvak és mezővárosok szokásos szimbólumát, az ekevasat emelte központi jelképpé.
Az egyek címer általunk legrégebbről ismert változata egy 1760-ban készült pecsétnyomó lenyomatáról ismert. Körirata: EGYEK HELYSÉGE PECSÉTYE 1760. A címerképe a következő. A pecsétmezőben indás dísszel, mintegy pajzstartóként alkalmazva, élével heraldikailag balra néző ekevas, felette ötágú korona, középen kettős kereszttel díszítve. A kereszt megjelenítése nyilvánvaló utalás a protestánsok helyére telepedő katolikus közösségre.
A következő címeres pecsétnyomó évszám nélküli, de egy 1846-ban kelt iratról ismert, s valószínűen a 19. század első évtizedeiben készülhetett. Körirata: EGYEK H PECSETY. Azaz Egyek helység pecsétje. Címerképe élével heraldikailag jobbra néző ekevasat mutat.
Hajdú vármegye szecessziós stílusban épült közgyűlési termének falán Egyek címerét a következőképpen ábrázolták. Zöld színű pajzsban, élével heradikailag balra fordított ezüst színű ekevas látható, két oldalán alul egymással szárával összeérő arany búzakalász körülvéve.
Ezt a változatot tekintjük ma is Egyek hiteles címerének.
INFRASTRUKTÚRA
A községben működik egy napközi otthonos óvoda és egy általános iskola. A lakosság kulturális igényeit a Petőfi Művelődési Ház és a több mint 27.000 kötetes Tárkányi Béla Könyvtár látja el, ahol számítógép-használatra és internetezésre is van lehetőség.
A településen van orvosi és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, idősek napközi otthona, gyógyszertár és mentőállomás, tűzoltóság.
A lakások száma 2490 darab, melynek 99%-a vezetékes ivóvízzel ellátott (a vezelékhálózat kiépítettsége 100%-os), a szennyvízcsatorna-hálózatba a lakások 75%-a van bekötve. A vezetékes gáz kiépítettsége 100%os. Telefonnal 1200 lakás rendelkezik, helyi kábeltelevíziós-hálózatra is működik. Egyeken a burkolt utak aránya - az összes belterületi úthálózatban - 30%-os.
GAZDASÁGI ÉLET
A település gazdasági életében meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak. Jelenleg közel 850 fő gazdálkodó regisztráltatja magát a településen. A főállású mezőgazdaságból élők száma 250 fő, a vállalkozásban gazdálkodók száma 66 fő. Őstermelői igazolvánnyal 400-500 gazdálkodó rendelkezik, akik átlagosan 5-30 ha területtel rendelkeznek és az értékesített szántóföldi növények, változó mértékben ugyan, de meghatározó szerepet töltenek be jövedelemhez jutásukban. A település mezőgazdasági területének több mint 90 % -a szántóként van hasznosítva. A vetésszerkezetben a búza dominál, de meghatározó szerepe van a napraforgónak és a kukoricának . Jó adottságok mutatkoznak azonban az olajtök termesztésére.A település területén gyümölcstermesztés összesen 30 ha-on folyik, szilva ültetvény formájában.
A településen az állatállomány létszáma a rendszerváltást követően jelentősen lecsökkent. Jövedelemtermelés szempontjából a sertés és a baromfi szerepe azonban továbbra is meghatározó.
Egyek tagja a Tiszamente Társulásnak és a TISZATÉR Társulásnak.
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, -MARKETING
Egyek község középtávú fejlesztési tervei között szerepel: a községháza felújítása; kerékpárút kiépítése, 12 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózal építése; belvízelvezető árkok építése 80 km hosszúságban az ezredforduló utáni 5-6 év alatt; a jelenleg 30%-os arányban kiépített szilárdburkolatú úthálózat továbbépítése; az 1960-as években létrehozott járdahálózat fokozatos felújítása: a villanyvilágítás korszerűsítése; kegyeleti park létrehozása; betonüzem építése és üzemeltetése.
A települést körbeölelő, szigorúan védett természetvédelmi területek, a természeti értékek és a természetközeli állapot megőrzése által Egyek elsősorban az idegenforgalom fejlesztésében, főként a falusi turizmus fellendítésében, környezetvédelmi központ kialakításában, a biotermelésben lát fejlődési kitörési lehetőséget. A falusi turizmus fellendítésére jó lehetőséget kínál a kerékpáros és lovas turizmus, a vadvízi horgászat, Népi lakóház a termálvíz-hasznosítás. Érdekes színfoltot jelenthetnek az őshonos állattenyésztés és a népi építészet emlékei (vályogház, nádfödém).
NÉPESSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG
A település lélekszáma 1981 óta folyamatosan csökken. A KSH által közölt adatok alapján a lakónépesség 1981-ben 6344 fő, 1990-ben 5783 fő, 1997-ben 5731 fő, az 1999-ben 6224 fő. 2002. január 1-jei adatok alapján az állandó népesség 5973 fő. Az összlakosságból 3041 a nő és 2932 a férfi. A lakosság zöme (99%) római katolikus vallású. A kisebbség 10,5%. A munkanélküliek száma 764 fő, az akív keresők csaknem 26%-a.
| |
